2013. szeptember 30., hétfő

Hétfői kiruccanás Nancyba

Hétfőn "nosztalgiázásból" átugrottunk Nancyba (40 perc Metztől). Pár képet csináltam, hogy másik várost is lássatok :)
Természetesen ellátogattunk a Saint Sebastienbe (pláza) :D Jól éreztem magam :)
Egy tehén az ablakba!
Étterem sor








2013. szeptember 29., vasárnap

Kiállítás

Metz most ki van plakátolva egy bizonyos Japán kiállítást hirdetve. Vasárnap, ezen felbuzdulván, nekiindultunk, hogy megismerjük Japánt. Igencsak nehezen találtunk oda, ugyanis az összes odavezető út le volt zárva. Végül az egészet megkerülve jutottunk oda, a parkolóból pedig egy ingyenes buszjárat vitt el a kiállítás helyszínére. A belépés ingyenes volt, diákigazolvány felmutatásával, viszont mikor beléptünk csalódnunk kellett, ugyanis ez egy kiállítás volt, ahol volt egy kis Japános rész is. Az első épületben, bútorboltok állították ki portékájukat, főként ülő alkalmatosságokat (amiből jó párat ki is próbáltam, és egy-kettőt eszméletlen kényelmesnek találtam). A második épületben, mindenféle gasztronómiai dolgokat lehetett megnézni és vásárolni, volt sok kóstoló (amit én ki is használtam :D), és volt egy csodálatos csokis részleg (ahol sajnos nem kaptam kóstolni valót), méregdrága finomságokkal. Egy ici-pici helyen voltak Japán árusok, Japán portékával, és természetesen ennek megfelelő környezet, de ez tényleg nagyon kicsi volt, kép is csak egy készült róla. Kint volt egy kis vursli, egy sátor teli háziállatokkal ^^, és katonai bemutató (én elképedve konstatáltam, hogy mennyivel fejlettebb itt a katonaság..).  Összességében nekem nagyon tetszett.


A fekete zsákokban sonka található




Óriási nyuszi

Japánból kb ennyit ismerhettünk meg

Mamusz a kedvenc Japán mesémből, a Totoróból ^^
Szilvinek ajánlanám 
Én mint pilóta :P



2013. szeptember 28., szombat

Piacozás

Szombati elfoglaltságként, amíg vártunk, hogy kész legyen a mosás, elmentünk piacozni (mert azt nagyon szeretünk). Én nem vettem semmit, ellenben lőttem pár képet, hogy megmutassam, miféle is itt a piac. Van kinti, és benti része is, ahogy látjátok. Sok finom dolgot árulnak (nagyon drágán: van olyan sonka, aminek 150€ kilója, vagy még több...)
                                       





Ez a katedrális pedig a piac mellett található

Katedrális, ami már évek óta felújítás alatt áll (látom az ablakomból)

2013. szeptember 27., péntek

Második iskolai hét

Túl vagyok a második suli héten, és itt is változások álltak be. Mivel a mi osztályunkba mindenki külföldi, és senki nem beszél franciául, ezért az elején csak francia óráink vannak, amivel nem lenne baj, de csak olyat veszünk amit már jól tudok, amivel még mindig nem volna baj, de irtó lassan. Amíg a többiek megcsináltak egy feladatlapot, addig én az egész hetit megcsináltam, és unatkoztam, ezt a tanár észrevette, és mondta, hogy áttesznek a másodikosokhoz. Gondoltam az jó lesz, akkor fejlődhetek. Szerda reggel közölték velem, hogy akkor aznaptól a másodikosokkal leszek. Örültem is, mindaddig, míg ki nem derült, hogy osztályt váltottam, és másodikos francia cukrászokhoz kerültem. Így csak gyakorlati órán leszek ezentúl a magyarokkal.
Kicsit meglepődtem a dolgon, de gondoltam nem lesz gond. A nap folyamán derült ki, hogy így én más rendszerben tanulok, ezentúl van tesi órám, töri, föci, matek és tudományok... és még pár. Ezek közül a magyaroknak is van órájuk, csak másképpen van megtartva egy óra: mindent felírnak a táblára, lassabban haladnak stb.
Kicsit nehéz még, nem értek meg mindent, de még pár hét és belejövök. A matek és tudományok óra nevetségesen könnyű, még az is meg tudná csinálni aki nem beszél franciául. Dolgozatot írtunk és ilyen feladatok voltak: ki kellett számolni, hogy 3h38min az hány perc; törteket kellett számolni; százalékot; és volt egy kis fizika is. Anyával megbeszéltük, hogy a fizikát leszámítva a harmadikos öcsémék is pont ilyeneket tanulnak, magyarán itt középiskola másodikba, otthoni általános iskolai szinten vannak. Nem az eszükért kell őket szeretni az már tuti.
Viszont az osztálytársaim vállalhatatlanul bunkók. Ordibálnak órán, meg a tanárral, káromkodnak, nem tisztelnek az ég világon senkit és semmit, köpködnek ha kint vagyunk, nem tanulnak egyáltalán... Kicsit kikészítőek. Bár úgy hallom, hogy az otthoni 16 évesekkel sem egyszerű manapság az élet. Az biztos, hogy az ő osztályukba nem lennék tanár semmi pénzért!
Az előnye viszont, hogy nem kell fekete fehérben járnom, mert valamiért az osztályomnak nem kell. Gőzöm sincs miért, de nem :)
Szerdai kimenőkor elmentünk az Auchanba, a legtöbben piát és kaját vettek ( a fiúknak nem igazán elég annyi kaja amit a suliba kapunk ), aztán leültünk a járda mentén egy alacsony betonkerítésre, és ott bandáztunk. Fél tízre kellett visszaérnünk, addig meg csacsogtunk, a többiek ittak...
Mátétól kaptam az auchanba ^^
Csütörtökön volt a gyakorlatunk, egész nap tartott. Előre megkaptuk a recepteket, és azokat kellett elkészíteni: pisztáciás bavarois torta, 12 kávés éclaire, 16 pain au chocolate és egy almás tarte. Mivel mi a másodikosokkal vagyunk együtt gyakorlati órán (az osztálytársaimmal), és ők már egy éve tanulják a témát, nekünk segített a tanár. Elmagyarázott dolgokat, ha olyan volt meg is mutatta. Nagyon kedves és türelmes velünk, és meg is volt elégedve a nap végére.
Cukrászórán pedig kaptunk egy halom lapot amit meg kell tanulni. Persze minden nagyon fontos :D és tudni kell!

2013. szeptember 22., vasárnap

Új fejlemények a munkában

Hihetetlen dolog történt!Én csinálhattam a croissantok, pain au chocolat-k és csigák fondanozását!!!! Juhhúúúú! Sőt! Egyedül tölthettem be a képviselőfánkokat! Jesssz! :D Hatalmas boldogság kicsi szívemnek.

Egész héten azt hallgattam, hogy a chef vasárnap pièce montée-t fog csinálni, és mindenki hatalmas izgalommal várta ezt. Nekem persze gőzöm sem volt hogy az mi az isten lehet, de végül csak eljött a vasárnap, és megláttam :D. A lent található képek alapján, mindenki számára kiderülhet. A chef kérdezte, tőlem, hogy otthon is van-e ilyen, mire én mondtam, hogy még soha nem láttam ehhez hasonlót. Ő meg teljesen meg volt rőkönyödve, és nem akarta elhinni, hogy esküvőkön nálunk nincsen ilyen. Nehezen tudtam a nevetésemet visszafogni. Nekem ez vicces, és nem igazán tetszik, de ízlések és pofonok. Viszont szuper házikót tudnék belőle építeni, amit bent is megjegyeztem, mire a chef biztatva mondta, hogy majd megtanulom, hogy kell csinálni, és akkor majd otthon árulhatom :D.És mikor elkészült ez az építmény, a főnök jött, felvette, hogy kiszállítsa, de rosszul fogta meg, és az alja összetört (erről már nem volt képem fényképet csinálni..:D ).

Jó hír, hogy kaptam kölcsönbe egy bicajt a főnökéktől, és most amíg jobb nincs azzal fogok járni :) Úgyhogy nemsokára beszerzek egy esőlepelt, vagy kezeslábast :D






 





 


2013. szeptember 20., péntek

Ugyan az

A helyzet változatlan, bár ma kinyomhattam pár macarone-t. Egyébként kimagoztam 10kg mirabellet, és mosogattam nagyon sokat. És csináltam szendvicset ;)                                    










Philippe, a chef



Ezeket én nyomtam ki :D





Kis macaronjaim ^.^




Cecilia, a cukrásztanuló