Meglepetés

A hét, a karácsonyi csokoládé figurák készítése jegyében telt, ami nagy boldogsággal és izgalommal töltött el. Sok munkánk volt a héten, és mivel járt nálunk egy ellenőr, a másik cukrász tanuló ezentúl hatra jár dolgozni, mert még nincs 18 éves, így a reggeli pörgés fokozódott. Nagyon elfáradtam így a hét végére, de csupa pozitív élménnyel zárhatom a hetet.
Ma, mielőtt ment el a cukrász főnököm, behívott az öltözőbe, és ez a csokoládé készítő kis szettet kaptam tőle, mert mondtam neki, hogy szeretnék itthon is készíteni bonbont. Annyira szuper érzés, hogy így szeretnek a munkahelyen :)
Szerencsére elég sok barátot sikerült találnom mióta kint vagyok, és mindig van mit csinálnom. Összességében minden remekül alakul!

Bejött az élet

Kedden, suli utáni első munkanapon, csodálatos dolog történt!!! A nap végére előkerült egy nagy doboz, "formák" felirattal, de ekkor még nem is sejtettem, hogy milyen szuper dolgok lapulnak benne. Mikor már nem volt más dolgom, akkor azt a feladatot kaptam, hogy az összes formát áztassam be és mossam el, így kinyitottam a dobozt, és karácsonyi csokiformák voltak benne!!! Juhúúúúúú. Fogunk csinálni rengetegféle csokimikulást, hóembert, karácsonyfát, szánkót, és még sok mindent ami csak kapcsolódik a karácsonyhoz. Olyan izgalmas, remélem én is csinálhatom majd! Olyan csokitélapót fogok csinálni, mint amit a boltban is meg lehet kapni, csak ez sokkal finomabb csokiból lesz! Nagyon be vagyok zsongva!
Azt is megtudtam, hogy karácsonykor elég kemény lesz a munka, mert egész nap bent kell majd lenni már 23-ától és még 25-én is, aztán talán nem kell dolgozni, viszont 30-31-01-én mindhárom nap. De azt mondták, hogy nyugodt szívvel menjek bulizni szilveszterkor, mert nem baj ha részegen megyek be, már nem lesz sok munka :D. Értettem a célzást!
Most kaptam meg az októberi fizetésemet, mivel suliba voltam, és kellemesen csalódtam, ugyanis többet kaptam mint ami a szerződésemben minimumnak meg van adva. Plusz pénz jár, hogy éjszaka dolgozunk, vagy ha vasárnap, úgyhogy szuper boldogság van!
Vennem kellett egy ébresztőórát, mivel ahogy írtam, elhagytam a telefonom kábeljét, és nem tudom feltölteni sem, így ébreszteni sem tud. Ezentúl rádióra fogok kelni :O uuuúúúú.
Már régóta le szerettem volna írni egy tapasztalatom, miszerint a franciák (a hiedelmekkel ellentétben) nagyon barátságosak. A munkahelyen nekem mindenki puszival köszön, és megkérdezik, hogy hogy vagyok. Otthon mi 14-15 éves korunkba puszilkóztunk boldog-boldogtalannal, én azóta biztos leszoktam róla, és nem is szerettem. De valamiért itt kifejezetten jól esik. Még a főnök is odajön minden reggel egy-egy puszira. De ugyan így, az iskolában is, akivel kicsit többet beszélgettem, az így köszön. Kezdenek befogadni ^^.
Szuperül telnek a napjaim mindent összevetve. Suliból visszaérve, szombaton átmentem Nancyba pár barátnőhöz, és buliztunk egyet, hétfőn Luxembourgban voltam egy másik barátnőmmel, de néha a másik cukrásztanulóval flangálunk a városban. Mindig van mit csinálni szerencsére. Bár az anyukám mindig azt mondja: "Te a szerencse fia vagy!", a fiú részt leszámítva egyet értek vele :). Anyáról jut eszembe, tegnap egy ismerős aki Párizsban dolgozik, hozott nekem egy kisebb túlélő csomagot, így mostantól van sütőm

A franciák így buliznak

Verdun

Ezen az iskolai héten elvittek minket kirándulni Verdun-ba, mivel történelemből az első világháborút vesszük, és itt volt egy nagy jelentőségű csata. Ellátogattunk egy erődhöz, ahol megnézhettük, hogyan éltek a katonák, voltunk egy emléktemplomban, ahol minden egyes téglájára az épületnek egy-egy név volt felírva a dátummal amikor született, és meghalt (szándékomban állt megszámolni, hány név volt felírva, de így is le voltam maradva a sok fényképezés miatt, meg mint utólag megtudtam, 300.000-en estek el itt, úgyhogy egy darabig kellett volna számolni). Ezután egy olyan helyre mentünk, ahol egy kis kocsi vitt körbe minket, és közben voltak megállók, ahol vetítettek, közben végig hangszóróból hallgattuk, hogyan és mi történt. Volt egy két órás ebédszünetünk is, amit én túl hosszúnak ítéltem, de szuper volt, mert mindenki kapott egy kis csomagot, amiben volt két szendvics, egy almapüré, egy müzliszelet, egy alma, egy sajt és egy víz. Végül (ami nekem a legjobban tetszett!!!), ellátogattunk Franciaország utolsó drazségyárába, ahol megnézhettük, hogyan készül a drazsé; néztünk róla kisfilmet, és körbevezettek a gyáron. Tisztára Willy Wonkánál éreztem magam! A végén volt egy kis kóstoló, és vásárolni is lehetett. Számomra a leghihetetlenebb az volt, hogy csinálnak csokibombát. Megcsinálják a hüvelyét, beletöltenek ajándékokat és drazsét, aztán valamilyen pirotechnikai eszközt tesznek bele -amit ha meggyújtanak felrobban, vagy inkább puffan (de a csoki szanaszét repül tőle az tuti)-, és végül lezárják csokival. Kissé őrült szerkezet, és hozzátenném, a legkisebb is 100€-ba került, mondjuk egyébként is mindennek elég abszurd volt az ára. Az iskolába visszaérve mi naivak azt hittük el leszünk engedve, erre beültettek egy terembe, és dolgozatot írtunk abból amit aznap hallottunk. Zseniális volt! :D

A gyakorlaton viszont kellemes meglepetés ért, ugyanis 15-öst kaptam az órai munkámra (20-ból), pedig eddig mindig 12-est kaptam. Nagyon megdicsért a tanárunk, és szuper érzés volt. Talán ez volt az első alkalom, hogy valami igazán jól sikerült a suliban. Úgy működik a rendszer, hogy a gyakorlat előtti nap, van egy cukrászóránk, és akkor lediktálja a tanár, hogy mit kell másnap csinálnunk. Jelen esetben bûche-t, és croissant-t kaptunk feladatnak, és a bûche* krémjét, (csak szó szerinti fordításban tudom írni) a szívét és a piskótáját nekünk kellett kitalálni milyen legyen, annyi kikötés volt, hogy gyümölcsösnek kell lennie. Én csináltam egy csokis krémeset aminek cseresznyés volt a közepe kakaós fahéjas piskótával és csokimázzal, és egy vaníliásat narancsos középpel fahéjas kakaós piskótával, csak sajnos nem dermedt meg időben, (ugyanis ezeket formába kenjük bele, és a végén kiborítjuk), így azt másnap valaki más fejezte be, és az eltervezett csokis máz helyett pirosat kapott. Amint szerzek usb csatlakozót, töltök fel eredeti mivoltáról is képet!

                                              

*Bûche: Hagyományos francia sütemény, a nagyobbik részét a krém teszi ki, csak nagyon kevés piskótát kell használni hozzá. Talán a gesztenyés alagúthoz lehetne hasonlítani.