Így mennek a dolgok

Az elmúlt két napban, kb. mást sem csináltam, csak szilvát és mirabellet magoztam, tojást törtem fel, mosogattam, söprögettem, szendvicset csináltam (aminek már örülhetek). Sajnos még mindig nem nagyon bíznak rám semmit (ellentétben a 16 éves másik cukrásztanulóval), de hát így van ez az elején, és nincs is vele semmi bajom, majd rájönnek, hogy meg tudom csinálni a többi dolgot is ^_^.
Viszont van valami ami elkeserít, elszomorít, és nem is tudom még milyen érzést kelt bennem, mégpedig az, amit tegnap mondott el nekem a másik tanuló: az összes croissant, pain au chocolat, vaníliás-mazsolás csiga és csokis-pudingos orsó fagyasztott :O. Egyedül amit mi csinálunk velük az az, hogy miután kiolvadtak, a croissantokba betöltjük a belevaló krémeket, beletesszük a csokit, és mindent lekenünk fondantal. :( Így hogyan fogom megtanulni az elkészítésüket? Gondolom iskolában.. De akkor is, elvileg ez egy nívós hely, és így mennek a dolgok. Nem ezt gondolná az ember azok után, hogy mennyire magas színvonalúnak tartják a francia cukrászatot!

Rettentően fájnak a lábaim, és a derekam is sajnos, gondolom az állástól; görnyedni sosem engednek, mindig rám szólnak, ha valamit úgy csinálok. Amit még nem szabad: a köténybe törölni a kezemet. Szigorúan mindig papírtörlőt kell használni, és mosogatás után mindent szárazra törölni, természetesen azt is papírtörlővel.( Ha ezt látná az egyik kedves, természetbarát barátnőm, totál ki lenne akadva!) Nagyon tetszik, hogy, ha kell valami a chefnek, vagy a cukrásznak, akkor elmosogatják maguknak, nem pedig nekünk kell (persze a legtöbb dolgot így is mi mossuk el), és ha éppen mást csinálunk, akkor felsöpörnek (ma például én mosogattam, de már végeztünk a munkával, ezért a chef felsöpört).
A chef egyébként egy nagyon vicces ember; van egy öreg pék nálunk, és egyfolytában szekálják egymást, ma azt a mozzanatot kaptam el, hogy a chef szolt Marseillenek ( az öreg pék ), aztán egyszerűen bemutatott neki :D. Jót nevettem rajta. Engem pedig folyton kérdezget mindenféléről, hogy milyen zenét hallgatok, otthon mit csináltam, van-e testvérem... ( A húgomat ma felajánlotta a pék tanuló srácnak, de miután megtudta, hogy csak 14 éves, rájött, hogy ez nem fog összejönni ).

Nagyon ügyes voltam, mert már kétszer haza, egyszer meg már odataláltam a munkába GPS nélkül! Szuper boldog voltam tőle. Viszont átmentem egy sárgán, és pont ott volt egy gép, ami lefényképezett emiatt Ő.ő. Még szerencse, hogy magyar a rendszám :D.

Szuper hír, hogy suli héten (jövő héten pl.), nem kell bemennem hétvégén sem dolgozni, pedig elvileg be tudnék, mert pénteken délbe jövünk el suliból, de a főnök azt mondta, hogy olyankor sosem kell majd, és ráadásul hétfőn amúgy sem kell soha, így iskola hét után, három szabadnap vár itthon ^_^. Holnap se dolgozok, úgyhogy nagyon szabad vagyok :) (végre kipakolok a bőröndökből :D, ami azért sem árt, mert a Foyer igazgatója, jön hozzám holnap délelőtt, valamit elmagyarázni a lakással kapcsolatban ).

Természetesen közöm nincs ezekhez a sütikhez :D